Hihetetlen, de ezen az új szerkesztő felületen még nem is írtam bejegyzést. Legalábbis egyáltalán nem ismerős.
Kötöttem pedig én is a nyáron, bár nem túl sokat, és semmi extrát, de talán ideje lenne megmutatnom itt is.
Az első, amivel érdemes eldicsekedni egy újabb tesztkötés, a
Lavender Honey tunika Kutas-Keresztes Ágitól.
Nagyon szerettem kötni, és
a végeredménnyel is meg vagyok elégedve, bár egyelőre még nem tudtam sehova felvenni, pedig már 2 hónapja elkészült.
Aztán gondoltam egyet, és összeszedtem a kék-zöld-szürke maradék fonalaimat, nagyrészt akril, sportimo fonalak, ami meg nem, az Lisa, és egy másik, ami nem tudom, milyen, de összetételre, vastagságra pont ugyanaz. Nem volt hozzá leírásom, csak a saját fejem után mentem. Próbáltam jól beosztani a csíkokat, hogy az ujja se legyen egyszínű, kicsit fogyasztottam az oldalán, hogy karcsúsított(abb) legyen a végeredmény, és bontás nélkül sikerült a raglán szabás ellenére a kerek nyakat is összehozni. Nagyon elégedett vagyok a pulcsival!
Van még folyamatban egy dolog, azt is kötögettem több hétig, munka mellett nem nagyon haladtam, de arról majd később mesélek, egyelőre nem publikus.
Viszont levezetésként egyik hétvégén muszáj volt valami változatosságot keresnem. Találtam is egy gombolyag Barka Cinege fonalat páfrány színben. Egyetlen gombolyag tuti nem elég egy kendőhöz, de nem hagytam magam! Elhatároztam, hogy ebből márpedig mini kendő lesz, méghozzá Laminaria, mert a Laminaria szerintem zöldben vagy fehérben az igazi. És kitaktikáztam, a mintaegységeket lecsökkentettem, bár így nem olyan látványos, de nekem nagyon tetszik. És különösen nagyon örültem, mikor a végénél várható "jaj, elég lesz-e a fonal a leláncoláshoz" izgalom kivételesen nem úgy végződött, hogy csak 10 centi hiányzott, hanem az utolsó szem után 3 cm fonalam maradt! Ilyen se fordult még elő velem! :) És rettentően sajnálom, hogy megszűnik ez a fonal! :(
